FELEMÁS ÉRZÉSEK ÉS MEGHÖKKENTŐ ÉLMÉNYEK RIÓBÓL

Harmadik paralimpiáján vett részt Gurisatti Gyula Rióban. A pekingi, és a londoni játékok után a sportlövő három számban indult. A 10 méteres légpisztolyban a 12. helyen végzett. A 25 méteres sportpisztolyban a 18. helyen zárt, míg a szabadpisztolyban a 21. lett.

ggy-rioban-5

A CsakÚjváros.hu-nak elmondta, hogy ugyan eddigi legjobb eredményével zárt, mégis van egy kis hiányérzete.

– Igaz hogy életem legjobb eredményével zártam, már ami a paralimpiai szereplést illeti, de van egy kis hiányérzet bennem. Ezt azért gondolom így, mert az elvégzett munka, a sok edzés, a rengeteg lemondás, a fizikai és érzelmi fájdalmak elviselése ellenére, a siker még adósom maradt. Mint tudjátok, nem adom fel, és érzek még magamban annyi erőt és tüzet, hogy Tokióban ismét bizonyítsam, többre vagyok képes. Erre a paralimpiára nehéz volt kijutni is, hiszen 1,5 éve egy makacs mély-hátizom gyulladással küzdök. Májusban begyulladt a teniszkönyököm a lövő kezemben, ami azóta is komoly gondokat okoz a lövészetben. Sokat gondoltam és gondolok most is nemrég elhunyt anyukámra! Szóval igen nehéz volt nekem ez a verseny! Úgy gondolom, a bajok ellenére emelt fővel hagyhattam ott Riót, hiszen minden tőlem telhetőt megtettem a sikerért! Tudom, hogy nem sikerült az álmom, tudom, hogy nem győzhet mindenki, de az én paralimpiám még várat magára!

ggy-rioban

És, hogy miben volt más, mint a többi olimpia? Ezt is megfogalmazta. Íme:

– Mindent egybevetve a minőségben ez volt a leggyengébb paralimpia a három közül, ahol eddig jártam. Maga a szállás, az étkezés, az elhelyezés is hagyott kívánnivalót maga után. Az utazás nem volt annyira problémás, nem késtünk el versenyről, bár volt, hogy a sofőr hosszú percekig nem tudott felállni a rámpára. De talán ellensúlyozta ezt, hogy az emberek nagyon aranyosak voltak, és segítőkészek. A biztonsági szolgálat sem állt a helyzet magaslatán. A beléptetésnél lazábban vették a dolgokat, nem motoztak meg olyan alaposan. A verseny lebonyolítása, a lőtér viszont kiváló volt, bár itt is előfordult átgondolatlanság. Ugyanis egyirányúsították a lőteret, és nem volt beszámítva a kerekesszékes haladás. Voltak olyan útszakaszok, ahol korlátokat szereltek fel és ott egyszerre csak egy kerekesszék fért el. Ezeken a helyeken úgy kellett irányítania a forgalmat. Igen bizarr volt! Aztán a szállásunkon a szobák is különlegesek voltak. Szerencsére a takarítás megoldott volt, de előfordult, hogy két napig nem működött a WC! Vagy, hogy nem folyt a víz a csapból. Ellenben a mosatás rendezett volt. Aztán, ezt nem tudom szebben mondani, voltak bizonyos megkötések. Egy szobába vagy csak televíziót, vagy csak hűtőszekrényt adtak. Mi hűtőt kértünk, és azt is magunknak kellett kicsomagolni. De a szoba is igen puritán volt. Egy ágy és egy fémvázas, textilhuzattal borított szekrény volt a személyes berendezés, amibe gyakorlatilag nem lehetett bepakolni, no és egy csíptethető lámpa. Mit mondjak, nem voltunk túlbútorozva! A meghökkentő azonban az volt, hogy mozgáskorlátozottak révén egy-egy babzsák volt az ülőalkalmatosságunk, amibe nem tudtunk beleülni…

ggy-rioban-2

De, hogy jó dolgot is meséljek, a lőtér csak 35 percre volt a falutól. Igaz, az olimpiai falu a szegényebb negyedbe épült, s útközben azért láttuk a poklot. De láttuk az élet másik oldalát is. Volt egy szabad napunk, amikor el tudtunk menni a Jézus Krisztus szoborhoz, illetve a cukorsüveg hegyhez is. Ott nagyon vigyáztak ránk, nagy volt a katonai és a rendőri védelem.

You May Also Like